Veled is előfordult már, hogy kaptál egy furcsa hozzászólást egy megosztott fotódra? Volt olyan, hogy az anyukád agyba-főbe dicsérte a képedet, online viszont egy lájkot sem kaptál rá? Ha ismerősek ezek a szituációk, ez a poszt neked szól. Arról fogok írni, hogy az életünk szereplői milyen hatással lehetnek a fejlődésünkre. Kik azok, akiknek a véleményét érdemes fenntartásokkal kezelni, és kik azok, akiknek a véleménye igazán számít – feltéve, ha a fejlődés a célunk.

Család (férj, feleség, szülők, gyerekek, barátok)

Ebben a körben általában kétféle helyzet szokott kialakulni.

Van az, amikor a család nagyon (talán túlzottan is) támogató. Ebben az esetben, folyton azt halljuk tőlük, hogy milyen szuper képeket készítünk, és mi vagyunk a legügyesebbek. Ez igazán jól esik, de sajnos, ha teljes mértékben elhisszük nekik, amit mondanak, nem fogunk fejlődni. Azonban az ő támogatásuk a rosszabb időszakokban mindenképpen segítség lehet, hogy ne adjuk fel.

A másik eset, amikor a család egyáltalán nem támogató, és azt mondják például, hogy a fotózás butaság, meg amúgy is mindenki fotós akar lenni, ezért inkább bele se kezdjünk. Itt egy picit hátrányból indulunk, de a tanulság ugyanaz, mint az első esetben: Ne hallgassunk rájuk!

A velünk egy szinten lévő fotósok, csoporttársak

Nagyon klassz, ha vannak ilyen emberek a környezetünkben, hiszen velük közös az érdeklődési körünk, meg tudjuk vitatni a legújabb fotós témákat. Ha megmutatjuk egymásnak a képeinket, az is szuper tud lenni, hiszen más nézőpontokat ismerhetünk meg. Az ő véleményük hasznos lehet, de nem csak rájuk hagyatkozzunk, illetve csak azoknak a véleményére figyeljünk oda, akikben megbízunk. Mint minden más területen, itt is felütheti a fejét a féltékenység, ami miatt akár rosszindulatú megjegyzéseket is kaphatunk, szóval csak óvatosan!

Fotós csoportok

Hasznos lehet különböző fotós csoportokhoz, fotós kihívásokhoz (akár hozzánk) csatlakozni, hiszen a fotóinkra kaphatunk visszajelzést lájkok, megosztások, kiemelések, hozzászólások formájában. Ugyanakkor érdemes nagy fenntartásokkal is kezelni ezeket a reakciókat, hiszen sokan használják ezt az eszközt saját frusztrációjuk levezetésére. Ráadásul a helyzet következmények nélkülisége miatt ezt sokan ki is használják. Mindig nézzük meg, ki a vélemény írója, milyen fotói, bejegyzései, hozzászólásai vannak. Ezekből gyorsan le lehet szűrni, hogy milyen típusú emberrel van dolgunk. Gyakorlásnak mindenképpen jó, mert biztosan megedződünk ezen a terepen.

Profi fotósok/mentor

Nagyon sokat tud segíteni, ha van egy barátunk vagy tanárunk, aki nálunk magasabb szinten áll a fotózásban, akihez bármikor fordulhatunk a kérdéseinkkel. Ha nincs ilyen barát a környezetünkben, és komolyan gondoljuk a fotózást, akkor kereshetünk is akár egy ilyen embert azok a fotósok közül, akiknek a munkája tetszik nekünk. Nagyon sokan vállalnak portfólió elemzést, konzultációt (akár online), nézzünk, kérdezzünk utána, milyen lehetőségeink vannak egy-egy fotósnál. Fontos, hogy olyan embert válasszunk mentornak, akinek a személyisége közel áll hozzánk, akiben megbízunk, és tudjuk, hogy az őszinte véleményét konstruktívan és nem bántóan tudja megfogalmazni. Ha egy ilyen embert találunk, nagyon sokat tudunk fejlődni általa.

Ügyfelek

Végül, de nem utolsó sorban, beszéljünk az ügyfelekről. Úgy gondolom, hogy a megrendelőink – bár általában laikus – véleménye nagyon sokat számít. Ők egyrészt abban tudnak segíteni, hogy milyen érzelmeket, hangulatot szeretnének viszont látni a képeken. Másrészt pedig az ő visszajelzéseik alapján tudunk javítani a szolgáltatásunk minőségén, ideértve a kommunikációt, a gyorsaságot is többek között.

A lényeg, hogy ne féljünk a munkánkra visszajelzést kérni, hiszen ezáltal tudunk fejlődni, és a fejlődés csodálatos dolog. Én jelenleg Denis Persenen orosz fotográfusnál veszek részt az online kurzusán, ahol az első beadandó feladatomat nem fogadták el. Visszajelzésként a mentorom nem azt írta, hogy rossz a kép, amit beküldtem, hanem részletesen elmagyarázta, miért nem tudja elfogadni, amellett, hogy egyébként szuper a kép, és azt is leírta, hogyan készítsem el a képet, hogy megfeleljen a kritériumoknak. Így nem ment el a kedvem a további munkától, és végül tökéletesen meg tudtam oldani a feladatot. Ebből a sorozatból szeretnék most nektek néhány fotót megmutatni, ha bármilyen észrevételetek van, szívesen fogadom.

AKSZJONOVICS ALJONA

Akszjonovics Aljona vagyok, gyerekfotós és oktató. Már gyerekkorom óta érdekelt a fotózás, de csak évekkel később, a várandósságom idején döntöttem úgy, hogy belevágok. Szerettem volna, ha a kisfiamról nem csak mobillal készülnek fényképek, ezért 2016 őszén beiratkoztam egy kezdő fotós tanfolyamra. Életem legjobb döntése volt, hiszen azontúl, hogy a családi albumunk gyönyörű képekkel gazdagodott, egy új hivatást is kaptam.

 

Boldog vagyok, hogy maradandót alkothatok és hogy örömet szerezhetek az ügyfeleimnek. Nagyon hamar vállalkozás lett a hobbiból, majd egyre több egyéni oktatással kapcsolatos megkeresés érkezett. 2019 tavaszától pedig a Nextfoto Baba- és gyerekfotós workshopjain oktatok, az Instagram oldalamon (@axxaphoto.kids) pedig rendszeresen osztok meg hasznos, fotózással és utómunkával kapcsolatos tartalmakat.

Fotó: Tassi Miklós