Az emberi arc az örök, kimeríthetetlen fotótéma, hiszen egy portré mondanivalója, misztikussága arcunk egyediségében rejlik. Egy mosolyról azonnal meg tudjuk állapítani, hogy őszinte, vagy éppen hamis, sőt gyakran egy tekintet is árulkodik az illető aktuális lelki állapotáról, gondolatairól. Sokan mondják, hogy a ráncok élettörténeteket mesélnek, hiszen ezek a leggyakoribb arckifejezéseink lenyomatai.
Egyvalami biztos: a mimika a kifinomult emberi kommunikáció része, hiszen érzelmeink széles skáláját vagyunk képesek az arcunk segítségével kifejezni, így hát egy-egy érzés ábrázolásához a legkézenfekvőbb, ha arcképet, azaz a portrét készítünk. De valóban csak az arc egésze képes elmondani egy érzést, bemutatni egy személyt? Ma egy kicsit ismét művészi vizekre evezünk, és elrugaszkodunk a klasszikus értelemben vett emberábrázolásoktól.
Egy történetmesélős fotósorozatban elemi fontosságúak a portrék, viszont sok más aprósággal érdemes színesíteni a képsorokat. Emberi mozzanatokat igyekszünk megragadni, így kezdjünk egy kis vizsgálódással. Portréalanyunk szégyellős, nehezen nyílik meg a fényképezőgép előtt? Esetleg extrovertált személyiség, hatalmas energiákkal, aki szinte táncra perdül? Milyen az illető hangulata, milyen napja volt a fotózás kezdete előtt?
A következő tippek nem feltétlenül működnek minden egyes fotóalanynál, az illető életkorát például mindig számításba kell venni, de egy kis odafigyeléssel és megfelelő kommunikációval elérhetjük, hogy igazán érzelmes, fontos jelentést hordozó fotókat készítsünk.
1. Kezek
A kezeink olyanok, akárcsak az arcunk. Elmondják, hogy nagyjából milyen korúak vagyunk, az inak feszülése vagy lazasága, finom mozdulatai pedig arról mesélnek, hogyan érzünk éppen, mit érzünk a másik iránt. Egy fényképen elkapott kedves, óvó szorítás vagy egy finom cirógatás ugyanolyan melegséget áraszt, akárcsak egy szeretetteljes tekintet.
Fotó: Molnár Anikó
2. Mozdulat
Testbeszédünk a másik fontos kommunikációs csatornánk. A testtartás, a lendület mind a temperamentumunkról árulkodnak, ezért nem is fontos, hogy mindig látszódjon az arc. A tánc, futás, az önfeledt játék a felszabadultságot, kirobbanó életörömöt fejeznek ki. Ha nyugalmat, bensőségességet szeretnénk ábrázolni, kérjük a portréalanyt arra, hogy helyezkedjen kényelmes testhelyzetbe, hunyja le pár pillanatra a szemét és próbáljon kicsit jelen lenni, érzékelni a levegő mozgását, összekucorodhat, vagy akár nyújtózhat is. Hagyjuk, hogy a szél belekapjon a hajba, sőt lehet vele játszani, dobálni. Ha többen vannak a képen, akkor zárkózzanak egy hatalmas ölelésbe.
Fotó: Molnár Anikó
3. „Bújj el!”
Elsőre talán úgy tűnik, ezek a képek mindig beállítottak, de ha spontán húzzuk elő ezt az instrukciót, akkor olyan izgalmas gesztusokat idézhet elő, amikre nem is számítunk. Ezt mindig a fotózás vége felé érdemes ellőni, mert addigra már mindenki kicsit ellazult, és garantáltan nem lesz görcsös a végeredmény. Ellenben ez után valószínűleg kacagásban fognak kitörni, úgyhogy egy nevetős portré előkészítéséhez tökéletes!
Fotó: Molnár Anikó
4. Részlet
Itt már csalunk egy kicsit, hiszen kifejezetten az arcra koncentrálunk, de nem akárhogy! Az újszülött-fotósok kisregényt írhatnának arról, mekkora összpontosítás, mennyi gyakorlat szükséges egy apró emberke kicsi szempillájáról, ujjacskáiról kifogástalan fotót készíteni. Talán még nagyobb kihívás egy nagyobb gyerekről ilyen fotóra vállalkozni, ez esetben is a temperamentumot kell figyelembe venni, semmit sem szabad erőltetni. Felnőttek esetében könnyű dolgunk van, sőt igazán látványos fotókat tudunk készíteni egy jó objektívvel vagy makró előtétlencse használatával, valamint a megfelelő beállításokkal. A bőr textúráját, a sminket, vagy akár ékszereket lehet ezzel kiemelni, így a fotósorozatunk izgalmas színfoltjává válhat egy ilyen fénykép.
Fotó: Molnár Anikó
5. Fókuszon kívül
Ismét lépjük át a vaskalapos szabályokat! Kapcsold ki az automata fókuszt, és játssz! Készíts direkt életlen fotót: próbálj úgy komponálni, hogy ne az arc legyen a lényeg, hanem az atmoszféra, a fénykép egésze meséljen el egy érzést.
Fotó: Molnár Anikó
+1 haladóknak: Dupla expozíció
Egy külön cikkre érdemes téma, de ezt is meg szerettem volna említeni, hiszen lenyűgöző fotók tudnak születni ezzel a trükkel. Van, aki szereti, van, aki már unja, de egy biztos, hogy a legtöbb emberből intenzív érzéseket hoz elő egy ilyen technikával készült fotó. Játssz sziluettekkel, különféle természeti vagy városi hátterekkel - garantáltan élvezni fogod a kísérletezési folyamatot, és a fotón szereplőt is büszkeség fogja elönteni a végeredmény láttán!
Fotó: Molnár Anikó
Ha még több inspirációt szeretnél, kövesd @kattanjki instagram oldalunkat és szeretettel várunk facebook csoportunkba is.
MOLNÁR ANIKÓ
Az, hogy fotós vagyok, már 2010 óta az identitásom része, noha nem mindig gondoltam úgy, hogy évtizedeken át ezzel szeretnék foglalkozni. Talán azért, mert sokáig nem találtam a helyemet a fotózásban, holott ma már tudom, hogy ez egy élethosszig tartó utazás. Az irány megvan, hiszen tudom, hogy miben lehetne még fejlődnöm - jelenleg a legnagyobb kihívás számomra az örökmozgó, cserfes kislányom lencsevégre kapása -, de azt is tudom, hogy mit szeretnék közvetíteni a fotóim segítségével.
Szeretek mindent, ami egyszerűségében szép és ízléses. Szeretem figyelni a levegő és a fény játékát. Inspirálnak a finom, de mégis izgalmas tónusok. A nyugalom és az életigenlés jellemzi fotóimat. Megtalálhattok Instagramon @aniko.m néven, és lessétek meg a weboldalamat is! http://anikomphotos.com.
